A legjobb helyzetben Esztergom, Győr, Szeged, Tatabánya és Veszprém, míg a legrosszabb helyzetben Salgótarján és Szekszárd voltak – összegezte a Központi Statisztikai Hivatal.

A hazai megyei jogú városok gazdasági és környezeti fenntarthatóságának mérése, 2020–2021 c. tanulmány szerzői Sikos T. Tamás és Szendi Dóra a Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Karának kutatói. A Területi Statisztika c. kiadvány – melyben a kutatás publikálásra került – egy, a KSH által lektorált tudományos folyóirat, melynek célja elősegíteni a kutatók közötti eszmecserét és vitát a regionális kutatások tárgykörében.

A KSH készített egy nemzetközi tanulmányt, amelyben a magyar megyei jogú városok teljesítményét vizsgálja, gazdasági és környezeti fenntarthatóság szempontjából. Ehhez az ENSZ fejlődési jelzőszámait vették alapul. Korábban az okos városok mérhetőségével sok kutatás foglalkozott, ám kifejezetten a magyar városokról kevés átfogó tanulmány értekezik.

A kutatás egyik részeként a gazdasági teljesítményt vizsgálta a megyei jogú városok tekintetében (SDG 8: „tisztességes munka és gazdasági növekedés”). Itt figyelembe vették az egy főre jutó nettó jövedelmet, az álláskeresők számát, az idős lakosság eltartottsági rátáját, a vállalkozások számát és a foglalkoztatottsági rátát.

– összegezte a KSH, majd hozzátették, hogy az eredményekben nagy a szórás, az egy főre jutó nettó jövedelemben például a legjobb helyzetű Székesfehérvár és a legrosszabb helyzetű Baja/Sopron között fajlagosan 600-700 ezer forintos a különbség az átlagjövedelmekben. A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya az említettnél sokkal homogénebb, egyedül Salgótarjáné kiugró, de még a második legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Nagykanizsáétól is több mint 10 százalékponttal magasabb.

Egy másik mutatóban (SDG 9: „ipar, innováció és infrastruktúra”) a KSH az ipari adatokat, innovációkat, valamint az infrastruktúrákat vette górcső alá. Az összesített teljesítménye alapján kiemelkedő Győr mindhárom vizsgált cél esetében kedvező, átlag feletti értékekkel rendelkezik.

Az ország egyik leginnovatívabb, legdinamikusabban fejlődő városa, amelyet megalapoz a város kiváló oktatási háttere

– fogalmaznak a tanulmányban.

Szintén megnézték, hogyan alakulnak a városokban a fenntarthatósági és közösségi szempontok (SDG 11: „fenntartható városok és közösségek”). Ebben Érdnek, Esztergomnak és Veszprémnek a legkiegyensúlyozottabb a teljesítménye, míg a legtöbb negatív mutató Salgótarjánt és Nyíregyházát jellemzi. „A légszennyezettség mutatói általában kedvezők a városokban, az átlagosnál magasabb szállópor-koncentráció Miskolc és Nyíregyháza, míg a nitrogén-dioxid-szennyezettség Dunaújváros esetében figyelhető meg” – hangsúlyozzák a kutatásban.

Jöjjön a végeredmény

A korábban említett perspektívák alapján sikerült rangsorolni a megyei jogú városokat. „Ennek igazolására klaszteranalízist alkalmaztunk, amely viszonylag heterogén objektumok jelzőszámaiból képez homogén csoportokat” – összegzik a kutatásban. Az adatok nehéz összehasonlíthatósága miatt inkább csoportokat azonosítanak, amelyeket végül lehet rangsorolni. Így kialakulhatnak elsőre holtversenynek jellemezhető halmazok.

Az adatokból jól látható, hogy messze a legjobb helyezést két város érte el, Győr és Veszprém. Az előbbi, a régmúltú vásár- és kereskedőváros ma a legdinamikusabb, leginnovatívabb megyei jogú városnak számít, ezt számos kiemelkedő adat alátámasztja.

A város dinamikájához és jelenlegi fejlődési folyamatához jelentős mértékben hozzájárul az Audi Hungária autógyár és a hozzá kapcsolódó beszállítói hálózat

– szögezik le a kutatásban. A kiváló munkalehetőségek következtében magas a városban az egy lakosra jutó nettó jövedelem, ugyanakkor alacsony a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya. Kiemelkedően tiszta a környezet. Veszprém közvetlenül Győrt követi, és nincs is köztük sok különbség. Érezhetően foglalkoznak a várossal.

A rendszerváltást követően a város gazdasága megsínylette a nehézipar leépülését, ezt követően csak a tőkeerős multinacionális vállalatok városba települése segített a város dinamikájának és innovációs képességének növelésében. A K+F-nek mindig is megvoltak az alapjai a Pannon Egyetemhez kötődve

– fogalmaztak a KSH kutatói. Majd kitérnek arra is, hogy az egyetem jelenleg is meghatározó szerepet tölt be a város tudományos életében. Veszprém – műemlék város lévén – egy igazán élhető város, ezt mutatja a városlakók lakókörnyezetükkel való elégedettsége, mely Győrével azonos értékű.

A második helyezetteknek sincs szégyenkezni valójuk. Esztergom kimagasló értékeihez a város legfőbb munkaadója, a Suzuki és a hozzá szorosan kötődő szatellitcégcsoportok járulnak hozzá. Érden rendkívül magas az egy főre jutó nettó jövedelem, míg Sopron a számtalan problémája mellett élhető, tiszta levegője miatt bekerült a második klaszterbe. Az utóbbi munkahelyteremtő képessége miatt rendkívül alacsony a városban a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők aránya – ebben nyilván szerepet játszik az Ausztriában foglalkozók száma –, és a frissen végzettek foglalkoztatási rátája is kiemelkedő, a legmagasabb a megyei jogú város között.