A horvát fél bíróságokon is megtámadta a Molt, majd személyesen Hernádi Zsolt Mol-vezért, azzal a váddal, hogy Hernádi megkente az akkori horvát kormányfőt, Ivo Sanadert.
Hernádi ezt kategorikusan tagadta, ám a horvát állam innentől feljogosítva érezte magát, hogy ne tartsa be a szerződések rá vonatkozó részét, elsősorban a 2009-es gázmegállapodást. Ez sértette a Mol érdekeit, így 2013 novemberében a Mol választott bírósági eljárást kezdeményezett, ez a 9 éves ügy zárult most le.
A horvátok Genfben indítottak eljárást, az volt az érvük, hogy nem lehet érvényes egy olyan szerződéspár, amelyet korrupció olajozott meg.
Közben Hernádi Zsolt ellen Horvátország elfogatóparancsokat bocsátott ki
A horvátok Genfben hat pontban támadták a Molt, de az ENSZ nemzetközi kereskedelmi bírósága, az UNCITRAL a horvát korrupciós vádakkal szemben minden pontban a magyar félnek adott igazat.
A washingtoni befektetésvédelmi eljárás az ICSID, vagyis a Világbank égisze alatt működő nemzetközi befektetésvédelmi bíróság előtt zajlott. Horvátország az eljárásban nem tudta bizonyítani, hogy korrupció történt volna, és ezért a washingtoni bíróság is foglalkozott azzal, hogy az ítélet egy megbízhatatlan tanúra, Robert Ježić vallomására alapozott.
A nemzetközi ítélettel most nem szabadul fel közvetlenül Hernádi, de nem elképzelhetetlen, hogy ebben is változás legyen.
